Tegnap reggel legyantáztam a szakállát, bajuszát. Azzal a kézzelmelegítős gyantacsíkkal. Féltem, hogy baja lesz a bőrének, de nem lett, szerencsére. Még nevettünk is közben. Most jobban érzi magát, mert nem szőrös az arca. Apósom Szent Borzadállyal figyelte az aktust és nem értette a lényegét, de hát nem is kell neki.

Mikor hazamentem már aludt (anyósom). Itthagytam az asztalon egy dossziét, üzenettel, hogy ellenőrizze le, amit kiszámoltam. Megcsinálta reggelre és láttam, hogy jólesik neki.

Az állapota beállt egy szintre, kis mozgásoktól eltekintve állandó.

Jól eszik, sokat (tegnap egész délelőtt...), széklet rendben (görög joghurt minden reggel - talán ettől). A járókeretet, lépcsőnkísérést nem hagyhatjuk el, de egyébként önállóan közlekedik. Kölcsönkapott a szomszédasszonytól golyókat; azt, amit a tenyérben kell forgatni. És felpumpáltatta a labdáját, amivel tornázni szokott. A csípőműtétei után szokott rá, a lábát erősítette vele.

Fájdalmakról nagyon ritkán panaszkodik. Néha a fejét, néha a mellkasát, néha a gyomrát. Napi 3 x 1 Contramált szed. Nem szedált, élénk, bár hamar elfárad. Délelőtt is pihen egyet, meg délután is.

Ez van most.