Egy éve halt meg.
Elkezdtem egy bejegyzést, de nem sok értelem van benne, csak a kósza gondolatok.
Jó lenne ezt a napot átaludni és nem nézni az órára folyton, hogy mi történt éppen abban az órában egy éve.
Jó volna.
Ugyanúgy remeg a gyomrom, a kezem, ugyanolyan feszült és rebbenékeny vagyok.
Talán majd fél hatkor megnyugszom.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
