Azt kéri, legyek türelmes magamhoz. Mert hosszú a gyászidő. Nem két hónap, hanem legalább egy, de inkább másfél év. Értem is, tudom is amit mond, mégis lázadozok. Mert munka közben, naponta többször látom a reszketeg, szögletes betűket, számokat, amiket csak azért is leírt,…

Nézegetem a közösségi oldalon egy két hetes kisbaba képeit és ingerem van, hogy odaírjam, anyósom is nagyon örülne és ezt az anyuka is tudja, de nem írom/írtam oda.

Azt álmodtam él, visszajött, sétálgat a teraszon, még nem döntötte el, hogy beül e dolgozni és most bajban vagyunk, mert mindenkinek azt mondtuk: meghalt.

Megpróbál az ember néha felejteni. Reménytelen, de megpróbál. Úgyis eszébe jut lépten nyomon, ha nem magától, akkor valamiről. De azért rosszul esik, ha éppen nevetnél egyet és valaki elkezd RÓLA beszélni. Szerencsére vannak a társaságban, akik még nem itták el aznapra a…