Aprósejtes

Aprósejtes

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
2011. március 21. - Vaskalap1

Ma nem műtötték, nem került sorra.

Izguljon csak.

Szenvedjen.

Degyűlölöm.

Nem voltam még nála a kórházban, ha lehet nem is megyek. Ránézni se tudok.

 

Könyörületet kéne tanulni.

Jó.

Majd fogok.

 

Annyi bennem most a harag és a gyűlölet, hogy az sem biztos, hogy anyósom gyászmiséjére elmegyek. Egyébként sem vagyok kibékülve a vallással, hát még most.

Könyörögni? Hát nem LÁTJA???

 

24 komment

Ajánlott bejegyzések:

A bejegyzés trackback címe:

https://aprosejtes.blog.hu/api/trackback/id/tr586857043

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Lindi 2011.03.21. 17:52:37

Miért gondolják az emberek hogy mindenkit szeretni kell? Igen, gyűlölünk embereket, nem ok nélkül, arra bizonyára van ok, (persze vannak olyanok is akik ok nélkül gyűlölnek) de ez pont olyan természetes érzés, mint a szeretet, a hiány, a vágy, és a többi. Gyűlölj bátran. Nem fognak a fejedre koppintani érte sehol. Hidd el. Ha pedig nem vagy vallásos, az lenne igazán nem helyén való, ha ott ülnél a templomban, mintha... Ej, mennyi bigott és képmutató ember van, aki a vallás mögé bújva gyűlöl, szemétkedik!
Válasz erre 

136863 2011.03.21. 19:18:31

[Lindi](#11246090) De, fognak. De nem érdekel. Vele kapcsolatban nem. A templomot még meggondolom. Tisztelem a többiek hitét, de nekem nem megy. AZ a hit nem.
Válasz erre 

105100 2011.03.21. 21:20:43

Az ő búcsúztatója lesz, érte mondanak egy misét. Azért, mert nem vagy vallásos, nem lesz bajod, ha végigülöd, de akkor sem dől össze a világ, ha nem mész el. Gyűlölet? Nem kell mindenkit szeretni, az nem is menne, van, akit kevésbé, van, akit egyáltalán nem szeretünk. Gyűlölködni nem kell, egyrészt, mert értelmetlen, másrészt, mert felesleges energiákat vesz el tőled, harmadrészt, és tán ez a legfontosabb, így vagy úgy, de visszakapod, akkor meg már jobban megéri a szeretetre koncentrálni, nem a gyűlölködésre! :**
Válasz erre 

94118 2011.03.22. 09:53:29

Az vallással van gondod, vagy az Istennel?
Válasz erre 

pancsa 2011.03.22. 13:59:37

Ha gyűlölsz, még érzel.Adj bele apait-anyait!
Válasz erre 

136863 2011.03.22. 17:21:28

[Gwen](#11246783) "Gyűlölködni nem kell" Nem hát. Nem elhatározás kérdése.
Válasz erre 

136863 2011.03.22. 17:21:51

[perenne](#11248299) Most hogy így kérded: mindkettővel. Momentán.
Válasz erre 

136863 2011.03.22. 17:22:20

[pancsa](#11248965) Azért megpróbálom emberi(???) keretek között. :*****
Válasz erre 

105100 2011.03.22. 20:56:27

De az. A te döntésed.
Válasz erre 

136863 2011.03.22. 21:14:15

[Gwen](#11250120) Arra gondolsz, hogy ülök a konyhában és azon mélázok, hogy gyűlöljem e? És úgy döntök, hogy akkor nosza? Vagy mire???
Válasz erre 

131902 2011.03.22. 22:23:03

Én azt hiszem, nem is gyűlölsz te igazán, "csak" nagyon haragszol. Az pedig idővel kioldódik. És akkor megbocsátasz mindenkinek - magadnak is.
Válasz erre 

136863 2011.03.23. 08:43:43

[Vaszilisza](#11250409) Szeretnék már ott tartani.
Válasz erre 

105100 2011.03.23. 09:46:18

Igen, ez harag, nem gyűlölet, én is úgy érzem. Nem, nem erre gondolok, hanem arra, hogy túllépsz rajta, anyósod nem miatta halt meg. Inkább gondolj anyósodra, zárd le magadban, búcsúzz el tőle, engedd el. Temesd el a haragodat is, a gyűlölet-érzést, mert az csak rág téged - téged és nem őt. Ő olyan, amilyen, egy megkeseredett vén banya, nem kell magadra venni az ő kínjait, rágják csak őt. Pattanj fel a bicódra, szellőztesd ki a fejed, és a gyűlölet, a harag elillan, maradsz helyette te, magadnak és a családodnak.
Válasz erre 

105100 2011.03.23. 09:48:57

Na, most végigolvastam a Lázár Ervin-idézetedet, és ez kell neked, egy Mikkamakka, aki megfuttat (de ha ő nincs, a bicód még mindig jó lesz!) :-))
Válasz erre 

94118 2011.03.23. 11:56:21

Könnyebb megbocsájtani azoknak, akik minket bántottak, mint azoknak, akik a szeretteinket. De eljön annak az ideje is.
Válasz erre 

Tyúk 2011.03.23. 13:04:01

Menj el, hogy ne pofázzon senki, hogy nem voltál ott. A gyűlölet pont olyan, mint a szeretet, a szerelem, ugyanis nem válogat korra, nemre, színre való tekintettel.
Válasz erre 

136863 2011.03.23. 18:57:53

[Gwen](#11251579) De addig még sokáig megszidom a krvaannyát magamban, mert az kell. Egy évig elfojtottam, ki kell, hogy jöjjön.
Válasz erre 

136863 2011.03.23. 18:58:19

[perenne](#11251833) Igen. Ez nagyon igen.
Válasz erre 

136863 2011.03.23. 18:59:23

[Tyúk](#11251949) Még szerettem is egy darabig... Az a baj, hogy eljátszotta. Nagyon. Persze, neki nem baj. Mert ilyen.
Válasz erre 

Lindi 2011.03.23. 19:46:29

Majd ha már sehogy nem érez iránta, az lesz a jó. Mert akkor már mérgezni se tud. Ha elnyomnád magadban az utálatot, akkor nem tisztulna ki ez ... hagyni kell hadd fakadjon, aztán majd jön a "semmit sem érzek, még csak nem is gyűlölöm" érzés. És az lesz a jó. Akkor már nem tud ártani se.
Válasz erre 

136863 2011.03.23. 22:00:03

[Lindi](#11252640) Kórházban fekszik, de így is képes kavarni.
Válasz erre 

105100 2011.03.24. 10:29:12

Hát akkor tégy úgy.
Válasz erre 

Éjszem 2011.03.24. 22:07:16

Testvér, nem kell és nem is lehet mindenkit szeretni. Mivel emberek vagyunk, nem is lennénk erre képesek. Majd kiadod a haragod, és meglátod, nem is annyira gyűlölet, inkább düh van/volt benned. Megértem, de vigyázz, ne mérgezd a lelkedet. Ha képmutatásnak, hazugságnak érzed - elsősorban önmagaddal szemben -, hogy elmenj a misére, akkor ne menj el. /Otthon is imádkozhatsz érte vagy gondolhatsz arra, hogy ő most már nem szenved, jól van./ Isten nem tehet arról, ami történt. Pontosabban ő csupán teszi, ami a dolga. Egyszer mind elmegyünk, mert ez a rend. De a hited az - szerintem - csak rád és Istenre tartozik, nem az emberekre. Személyes dolgotok: neked is, Istennek is. Én hiszek, mert bizonyságot kaptam, nem is egyszer. Anno nem hittem, de az élet úgy hozta, hogy kérdőre fogtam Istent - megvallom őszintén, nem túl szépen -, és ő felelt, nem szavakkal, hanem történésekkel, példákkal, türelmesen, nem is egyszer. Az óta hiszek és nem gondolom, hogy a hitem mérőeszköze a templomba járás vagy bármi ilyesmi lenne. Természetesen ezzel nem szeretném megbántani azokat, akik AZ-t a gyakorlatot követik, vagy bármi mást, én tiszteletben tartom mindenki hitét, de csak akkor tudom hitnek elfogadni, ha nem képmutatás és hazugság. /Persze, nem is nekem kell vagy nem kell elfogadni, hanem Istennek vagy Elinek, Jahve-nek, mindenki nevezze hite, meggyőződése szerint. És ismét Lindinek adok igazat. Amikor már semmit sem érzel iránta, nem ér el hozzád a kavarás. Azt mondod majd: puki a biliben, semmi több. És tudod, szeretni mindig nehezebb, de sokkal jobb érzés.:)
Válasz erre 

136863 2011.03.25. 08:16:55

[Éjszem](#11254719) Az a méreg, hogy benne van. Nem akarattal tettem bele, nem bátorítottam magam. Lett, keletkezett. Majd elmúlik, de át kell élnem, ki kell takarítanom. El kell használnom.
Válasz erre 
süti beállítások módosítása