Aprósejtes

Aprósejtes

2010. június 24. - Vaskalap1

Nem hagyjuk egyedül. Egy percre sem. Nem taposunk a sarkába, erről szó sincs, de nem maradhat egyedül otthon. Mert akkor gondolkodni kezd.

Szerencsére a nagyfiamnak sincs már suli és megérti és rá is számíthatunk, ha nekem vagy apósomnak mindenképpen el kell mennie.

 

Ezt pl. remekül meg lehetne oldani a banyával, ha... áááh.

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://aprosejtes.blog.hu/api/trackback/id/tr486856869

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kata 2010.06.24. 20:30:25

Szia! Látod ezt sohasem értettem: családtagok megjegyzéseket tesznek és még böknek is (az irigységről már nem is beszélve, de ez nem vág ide). Ha baj van, azt meg talán, még élvezik is. Pedig lehetnének együttérzőek is! Olyan nehéz volna? Nem hiszem... Sajnos nem tudjuk megváltoztatni a gondolkozásukat. -Azért ne add fel! ...én sem teszem. "Banya..." :-)

136863 2010.06.24. 21:19:09

@Kata Megpróbálom nem feladni, de ez így még nehezebb. Komolyan Kőmíves Kelemennek éreztem magunkat tegnap. A banya pedig a lehető legrosszabb értelemben értendő. Írhattam volna vén hülyét is. Nem is értem mért nem írtam azt.
süti beállítások módosítása