Ma alig vártam, hogy hazajöhessek. Vagy csak el - onnan. Én szóltam, hogy nem vagyok elég jó. Elfáradtam. Hogy hallgassam a székszorulásról, a hányásról (szerencsére ez utóbbi már szinte nincs is), a nem tud aludni-ról, a fájdalmakról, a világfájdalomról.... az állandó…

Azzal kezdeni a hétfő reggelt, hogy mit, mikor és miért hányt a hétvégén....