Aprósejtes

Aprósejtes

2010. június 13. - Vaskalap1

Azt találta ki, hogy ma meghív bennünket ebédre, mert tanult egy új hússütést és azt meg akarja mutatni. Még MOST, mert kedden megint megy a kórházba, utána ki tudja mikor lesz elég jól.

A púp a hátamra a főzés ebben a melegben, de mindegy, elmentünk, segítettünk, főztünk, terítettünk, mosogattunk.

És jó volt.

Mikor odaértünk elnézést kért, hogy nem rakja fel a sapkát. És tudjátok mit? Ha naponta találkozol valakivel, akinek éppen kihullik a haja, akkor nem fog feltűnni. Persze, látod, de egy idő után nem veszed észre. Különösen, hogy nem a hajáért szereted vagy nem szereted azt a valakit. Látod, de nem számít. Mint a ráncai, mint a szeme színe, mint az orra formája.

Olyanokat azért nem kéne beszólnia az unokájának, hogy tudom, hogy ronda vagyok, de adhatok egy puszit?

Alig is köhögött.

 

 

Kedden elmegy, mi meg kitakarítjuk a szobát, ahol most alszanak. Ablak, függönymosás, ilyenek. Jó lesz ez így, hogy ne ingerelje a vegyszerszag, meg a felvert por.

Pénteken jön haza.

A bejegyzés trackback címe:

https://aprosejtes.blog.hu/api/trackback/id/tr46856847

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása